szolunaris_tabla

A horgászokat mindig is érdekelte az a tényező, ami befolyásolja a halak kapókedvét, étvágyát. Egy bizonyos horgászattal eltöltött idő után jegyzeteket készítenek.
Megfigyelnek sikeres és sikertelen napokat. Keresik az összefüggéseket és megpróbálják elkerülni azokat a napokat, ahol kudarcot vallanak. Ki ki, hite szerint állítja fel a fontossági sorrendet és próbálja előre megjósolni a tuti napokat.
Amíg, ezt a pár mondatot bepötyögtem, olyan sok jelenség jutott eszembe, hogy rendszert sem tudok köztük venni. Valószínű, hogy a vízen eltöltött sok-sok év, nem kéri a statisztikát. Elég, ha Matula bácsi ránéz a vízre és a maga egyszerűségében, megszólal: Na, fijam! Ebbűl, ma már semmi jó nem születik!  Fölhúzza a karót, amihez a csónakot kiköté és kievez a partra.

Ami bizonyossággal befolyásoló tényező lehet:
A Nap és a Hold egymáshoz viszonyított helyzete és az ebből adódó árapály jelenség.
Nappal, vagy éjszaka van. Milyen a holdkép, mekkora az éjszakai fény.
Ha nappal van, akkor a nappal melyik szakaszában vagyunk. A növények éjszaka oxigén fogyasztóvá válnak. Nappal termelővé. A víz oldott oxigén tartalma a déli órákra éri el a maximumot.
Befolyásolja a légnyomás, a front, a szélirány, a páratartalom, a hőmérséklet (mind a vízé, mind a levegőé).
Maga az évszak. Az évszaknak megfelelően hol tartózkodnak szívesen a halak (próbáljunk meg ott horgászni, ahol vannak).
Fontos az évszaknak megfelelő íz és aroma használat.
Fontos az etetőanyag és a csalink színe. Sötét vízben világos, világos vízben sötét legyen bekevert állapotban a tónusa!
Folyóknál az áradás, az apadás, tavaknál a vízszintnövekedés, -csökkenés -a víz átláthatósága (tisztasága).
Tavaknál fontos tényező a mélység.
Sekély tavakban nyáron megindul az algásodás, és ezzel szervesen összefüggő oxigénhiány – a víz, mely rétegében keressük a halat?
Mély tavaknál a legmélyebb pontokon sötétség és hideg van – nem tenyészik táplálék állat.
A táplálék állat hol terem meg nagyobb valószínűséggel (vízinövények mellett, akadókon és mesterséges tárgyak közelségében, vagy rajta) – helyismeret.
Befolyással bír az ívási idő.
A megsokasodott természetes táplálék - rajzási idő (pl. vízibolha, kérész, szitakötő, szúnyog).
A felhők által befolyásolt fényviszony (borult, vagy derült ég van, esetleg vihar, villámlás). A különböző fajtájú halak is eltérően viselkednek, egy-egy jelenségre – nem mindegy, hogy harcsára, vagy pontyra próbálunk horgászni.
És nem utolsó sorban, olyan helyen horgásszunk, ahol van is hal! Az elmúlt évek szennyezései és a természet elleni merényleteink sokasága, már ezt is kérdésessé teszi.
A horgászok zöme, a mai napig a szolunáris táblázatot tartja elsődleges és kiinduló pontnak. Hisznek és bíznak benne, ami tiszteletre méltó dolog!
A szolunáris naptárat, egy francia ichtiológus jegyezte fel először. A halak viselkedését, étvágyát, több szempontból figyelte meg. A szempontokat értékelte és a jelentékenynek tűnő tényezőket kizárta. Számára a halak étvágyát a Nap és a Hold egymáshoz viszonyított állása, valamint e két égitesttel összefüggő (árapály) természeti jelenség befolyásolja.

A gyanúm mindenképp az, hogy a sósvizek megfigyelése fontosabb volt az édesvíznél, mert nem hagyott volna ki ennyi – igazán nagy jelentőséggel bíró – éhségérzetet befolyásoló tényezőt! Azok az országok, akik tenger- vagy óceán parttal rendelkeznek, édesvízi halat szinte nem is fogyasztanak. Kizárólag szálkamentes halakat és egyéb tengeri „kütyüket”. Ebből pedig arra merek következtetni, hogy tengeri megfigyeléseit minden vízre teljes érvényűnek tekintett. Vagy fogjuk fel úgy, hogy egy óriási kémcsőben van a föld? – a többit meg rakja mindenki oda, ahova akarja?!

Miről is szól a táblázat?
A tömegvonzás hatására lép fel az árapály jelenség. A Földre, jelentős gravitációs hatással a Hold és a Nap bír. Ennek ereje függ a bolygó nagyságától és a távolságtól. A Hold gravitációs ereje kisebb, de mivel közelebb van, hatása jobban érvényesül. A Hold, tehát a Föld közelebbi oldalán dagályt, míg a másik oldalon apályt idéz elő a vizekben. Ennek mértékére, már a Nap is hatással van. Egymást erősítik, vagy gyengítik - attól függően, hogy egy- vagy ellentétes oldalon vannak a Földhöz képest. Ebből az következik, hogy újhold és telehold környékén a legnagyobb a dagály, míg a legnagyobb apályt a Hold első- és az utolsó negyedének környékén mérhetünk egy bizonyos vízterületen. A tengereknél ez látványos, de édesvizeknél elhanyagolható az emberi érzékszerveknek. A halak ennyivel különb lények, mert nagyon finom érzékszervvel rendelkeznek (úszóhólyag és az oldalvonal). Az igazan jó kapási esély újhold és telihold környékén várható, míg gyenge fogási esélyre a Hold első és utolsó negyedében várhatunk (a feljegyzés alapján…). Nem kételkedem, hogy a halak e fejlett szondával mérik az árapály jelenséget, de azt biztos tudom, hogy ennél sokkal összetettebb a kérdés!

Kívánom mindenkinek, hogy fejtse meg! – nem egyszerű, de érdekes elfoglaltságot nyújt, minden horgásznak.

- Molnár -

Share